Az ipari forradalom előtt egy termék egyet jelentett annak készítőjével és a vásárlás a személyes kapcsolatokon alapult, így a hűség is természetes folyamat volt. Aztán jöttek a márkák, a tömegcikkek és a vásárlóknak hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy idegen kezek által készített termékeket vegyenek. Mára a fogyasztók lojalitását a márkák felé felváltotta a fogyasztói hűtlenség, melyet a Nielsen piackutató intézet 2019-es eredményei is igazolnak. A kutatásban 30.000 fő vett részt 64 országból, melyből kiderül, hogy a márkahűség lassan kimegy a divatból: az európai fogyasztók harmada, a magyarok több mint egyötöde előszeretettel vásárol új termékeket, sőt aktívan keresi őket az online és offline üzletekben egyaránt. A nemzetközi átlag ettől jóval magasabb, 42 százalék. Ráadásul a felmérésben résztvevők közel fele szívesen kísérletezik vásárláskor, annak ellenére, hogy vannak jól bevált márkái. A magyarok 15 százaléka ragaszkodik az általa megszokott márkához, azonban 100-ból 63-an próbálnak ki újdonságokat. Európai viszonylatban a törökök csábulnak el a leggyakrabban, míg az észtek nem szívesen kísérleteznek új termékekkel, márkákkal. A márkahűtlenség egyik fő oka az ún. Amazon-hatás, mivel az ár-összehasonlító oldalak terjedésének köszönhetően az árak könnyedén összehasonlíthatóak éppúgy az interneten, mint a fizikai boltokban.
A magyar fogyasztók 50százalékát a családi és baráti vélemények, ajánlások is befolyásolják. A nemzetközi vásárlók 39 százaléka, míg a magyarok 34 százaléka nevezte meg márkahűtlenségének elsődleges okaként a jobb ár-érték arányt. A hazai fogyasztók 26 százaléka választ konkurens márkát akkor, ha az akciósabb és 23 százaléka, ha a másik márka praktikusabb és kényelmesebb funkciókkal van felszerelve. A magyar vásárlók főként kávé, tea, tisztítószer, sampon és balzsam vásárlása esetén ragaszkodnak megszokott termékeikhez, ekkor egy-két bejáratott brand közül választanak. Ezenkívül a magyarok 70 százaléka szívesebben vásárol Magyarországon gyártott terméket, míg 30 százaléknak nem fontos, hogy az melyik országból származik.
2020 világszerte olyan újfajta küzdelmeket hozott, amelyekre kevesen számítottak. Nehéz megítélni, hogyan is alakult a márkahűség a tavalyi évben, hiszen a 2019-ig jellemző vásárlási szokásokat, valamint a márkák iránti már amúgy sem nagy mértékű lojalitást felváltotta a gondolkodás nélküli pánikvásárlás, a bespájzolás bizonyos termékek esetén. Az emberek megszállták a boltokat, hazánkban a tartósélelmiszerek, italok, szájmaszkok esetén ideiglenes készlethiány alakult ki. A vásárlók ötösével vitték a kézfertőtlenítőket. – nyilatkozta a DM. A fogyasztók nem törődtek azzal, hogy milyen márkát vásároltak addig, tavasszal abból a termékből választottak, ami még éppen készleten volt. Szakértők szerint a Target, az Amazon és az Aldi vásárlói az addig megszokott márkákat lecserélték saját márkás termékekre a papírtörülközőktől és a szemeteszsákoktól kezdve, a sajtokon át egészen a ruházati cikkekig. A McKinsey jelentése szerint bizonyos termékek és márkák esetében a pandémia az ellátási lánc megszakadását eredményezte. Amikor a vásárlók nem találták meg az általuk előnyben részesített termékeket kedvenc kiskereskedőiknél akkor sok fogyasztó más márkával vagy kiskereskedővel próbálkozott. A lockdownnak figyelemreméltó szerepe volt a márkák iránti hullámzó hűségben is, a japán vásárlók csupán 33%-a változtatott vásárlási szokásain, mivel országukban hivatalosan nem rendeltek el kijárási tilalmat, korlátozást. A lecserélt márkákra a vásárlók közül valószínűleg sokan nem térnek majd vissza. A McKinsey szerint ezek a változások a covid hatásain túl is alakítják a fogyasztók vásárlási szokásait. Az amerikai vásárlók 60%-a nyilatkozott úgy, hogy megváltozott vásárlási szokásait a válság után is megtartja. “Hatalmas fogyasztói magatartás változásokat tapasztalunk, amelyek valószínűleg továbbra is fennállnak” – mondja Mary Elizabeth Germaine, a Ketchum Analytics partnere és ügyvezetője.
A covid kirobbanásakor számtalan olyan faktor merült fel, amely bizonyos szolgáltatók malmára hajtotta a vizet és ehhez nem volt szükségük új működési modell kidolgozásához.
A digitális szolgáltatások abszolút győztesek lettek a világjárvány idején. Az oktatási intézményeknek és munkahelyeknek gyorsan kellett reagálnia a digitális átállásra, így a már korábban is jól bevált videokonferenciával rendelkező applikációk (Zoom, Google Classroom, Microsoft Teams, VPN Super Unlimited, Proxy and Hangouts Meet by Google) profitáltak a legtöbbet és szerezték meg a felhasználók bizalmát. A számítógép előtt töltött idő után pedig jött a kikapcsolódás, az online filmek és a videojátékok világa. Nemcsak a részvények ára és az új felhasználók száma nőtt meg ugrásszerűen, hanem az oldalakon töltött idő is.
Lássuk ezeket számokban!
Megszaporodtak az élőben – Facebookon, Youtube-on, Instagramon – adott ingyenes és fizetős jóga és fitnesz órák, koncertek, színházi előadások, ami szintén kedvezett a streaming szolgáltatóknak.
A kijárási korlátozások miatt, megváltoztak a vásárlási szokások is, áprilisban naponta 200 új webshoppal bővül a kínálat, egyre több zárásra ítélt üzlet állt át házhozszállításra, így a csomagkézbesítők, futárok, futárcégek iránti kereslet is megugrott. Sok vállalatnak szemléletváltásra, gyors fejlesztésre, digitalizációra volt szüksége. Láthattuk a NetPincér, Wolt, Bolt szolgáltatásainak kibővítését, terjeszkedését. Az e-kereskedelem 104%-kal bővült a hagyományos kiskereskedelem visszaesésének köszönhetően, így a webshopoknak folyamatosan szüksége volt a csomagküldő vállalatokat szolgáltatásaira.
Lássuk ezeket számokban!
A covid hatására a B2C értékesítés növekedett leginkább, a már meglévő futárcégek mellett újak is megjelentek a piacon.
A fizikai vásárlások visszaesése – kivéve az FMCG-szektort – és az online vásárlások növekedése globális trend, ami hazánkban is érezhető.
A Nielsen által vizsgált 21 európai országban az online kiskereskedelmi forgalom bővülését regisztrálták. A legnagyobb arányú növekedést Törökországban (25,4%) tapasztalták. Magyarország 17,7%-kal ezüst-, míg Portugália bronzérmes lett (14,5%). Ezt követte Görögország (13,2%), Írország (12,3%) és Ausztria (11,2%). A lista végén Norvégia (6,8%), Svájc (7,7%) és Hollandia (8,1%) áll.
A hazai eredmények jól szemlélteti a KSH diagramja:
(Forrás: ksh.hu)
A TOP 10-es hazai FMCG kiskereskedelmi láncok közül is sokan bővítették repertoárjukat házhozszállítással. A Tesco nagyvárosok és azok környékeire vállalta a házhozszállítást. Az Auchan élelmiszer rendelés esetén, kizárólag hűtést nem igénylő tartós élelmiszert szállít országosan, friss- és fagyasztott termékeket jelenleg csak Budapest és környékére szállítanak. A Spartól házig Budapest teljes területén és 49 környező településen elérhető. Az Aldi a magyar roksh.com startup céggel karöltve vezette be az online vásárlást Budapest területén belül. Ami azért is nagy dolog, mert az Aldi Magyarország anyavállalatához a Hofer csoporthoz tartozó országok – Ausztria, Svájc, Szlovénia, Olaszország, Magyarország – közül hazánkban lehet elsőként élelmiszert online rendelni és kiszállíttatni. Azonban voltak olyanok is, mint a Lidl, akik úgy vélték, hogy a magas házhozszállítási költségek miatt, nem tudnának eleget tenni a vásárlók alapvető elvárásainak, sem a magas minőség, sem alacsony árak tekintetében. Voltak, akik már év elején sejtették a bajt, így az egyik legjelentősebb gasztronómiai nagykereskedő, a Chef Market gyorsan cselekedni kezdett és kiterjesztette szolgáltatásait a lakosságra is. Ők is márciusban érzékelték a helyzet drasztikusságát, mikor tavasszal a korlátozások miatt a megrendeléseik 40, majd 70%-kal csökkentek.
Az eddig említett szolgáltatókon kívül még megemlíthetjük a maszk gyártókat, a PCR és gyorsteszt forgalmazókat, a gyógyszergyárakat, valamint az egyik legnépszerűbb kriptodeviza a Bitcoin szárnyalását is, amely 2020. novemberében 18699$-os napi csúcspontot ért el.
A fenti iparági szereplők már a pandémia kezdetekor növekedési pályára álltak, de vajon kié a jövő? Tartósan változnak a trendek vagy visszaállunk a korábbi vásárlási szokásainkhoz? Olvasd el a 2021-es trendekről szóló cikkünket!